Szentgyörgyi Andrea

Életem első felében táncos voltam: a zene ritmusára rezdülő mozdulat jelentette számomra a mindennapi csodát. Aztán tanulmányaim a gazdaság területére kalauzoltak, de ez kitérőnek bizonyult és vége lett. Jelenleg írással és jógával foglalkozom, miközben fontos feladatomnak tartom a családi béke és szeretet megteremtését.

Út a külvilágba! Gyerekkorában az ember minden erejével azon dolgozik, hogy megismerje a világot, és abba valahogy helyét megtalálja. Evvel én sem voltam másként. De már akkor is inkább az olyan apróságok érdekeltek, amelyek mások számára talán kevésbé voltak érdekfeszítők. Mit érzek amikor a napsugár váratlanul fagyos homlokomhoz ér? Mi történik akkor amikor beszívom a rózsa bódító illatát? Mitől jár át úgy a melegség amikor barátommal egymásra nézünk? Mindig ezek a finom, pillanatnyi rezdülések kötöttek le igazán. Amit a gyerekek ösztönösen tudnak, tudtam én is. Megtapasztalni a pillanatot. Ám a felnőtt-lét, a napi teendők és a velük járó felelősségek terhe egyre jobban eltakarták a csodával telt pillanatokat. Így az élet unalmassá vált: értelmetlen és hideg lett minden. És amikor észrevettem: útra keltem!

Úton a belső világba! Remélve, és inkább érezve, mint tudva, ráleltem a régóta veszve vélt békére és melegségre… az út magamhoz ért. A meditáció és a jóga vezetett ismét ide el. Ez a csodálatos eszköz ami megmutatja - megtanítja - miként is lehet egységben élni. Hogyan lehet az elmét a csend felé terelni, a túláradó érzelmeknek úgy teret engedni, hogy azt elfogadás és elengedés kövesse. Megélni a pillanat csodáját (ezúttal felnőttként már) tudatosan.

Tapasztalataim szerint a meditáció csendjében, a gyakorlások utáni néhány ellazult percben, felszínrebukkannak azok a csodák amelyek bennünk laknak mélyen, lent a szívünk közepében. Mindenkiben! Ebben a csendben hallható és fogható a szív intelligenciája. Értelem és intelligencia kéz a kézben erőt és biztonságot ad a mindennapok kihívásaihoz. Testünk és elménk együtt fókuszálva az állandóságra vetül, nincs már kint és bent, fent és lent, csak a Van van.

Úgy gondolom, hogy ez az út a tiszta élet útja. Az egészség útja. A közösség útja. Az egység útja. A szeretet útja. Ezért is tartom fontosnak, hogy rendszeresen gyakoroljak, tanuljak, és a tőlem telhető legjobb tudás szerint tapasztalataimat a hozzámfordulókkal megosszam. Óráinkon ez a finom mozdulat, a kintről - befelé, a középpontba vezető út kerül központba.

Számtalan értékes embertől tanultam sokfélét - Skóciában, Görögországban, Hollandiában és itthon - de Berber Geerts inspiráló tanítása mindörökké szívemben él. Hálával tartozom jelenlegi tanáraimnak Kevinnek (Gardiner) örökké inspiráló, bölcs és érzékeny tanításaiért, Répássy Erikának, valamint Hajdú Zsuzsinak, akinek támogatása kifogyhatatlan forrás számomra.

Óráim magyarul és -idegen ajkú résztvevők esetében- angolul is folynak.

Várlak szeretettel!